Új ovi, új iskola, Új-Zéland - INTERJÚ
Mivel a szerkesztőség nem tud mindenhová elutazni, megkérdezünk másokat is, hogy milyen is a gyerekes élet a Föld többi szegletében. Az új-zélandi témánk felszínét épp hogy csak elkezdtük kapargatni a legutóbbi posztban. Jöjjön hát folytatásként egy interjú.
A világjárás iránt érdeklődők valószínűleg már hallottak Kundermann Balázsról (kundermann.hu), aki túravezető, fotós, web designer, és mindezek mellett kétgyerekes, magyar apa. Nem kevésbé kalandor feleségével, Mónival és gyermekeikkel, Sárival és Vincével majd egy éve (újra) Új-Zélandon élnek.
Mivel kedves barátaink az óvodás időszak végén, az iskolakezdés elején tették át a székhelyüket Budapestről Wellingtonba, kapva kaptunk az alkalmon és kifaggattuk őket, milyen mindezt megélni szülőként. Mit látnak, tapasztalnak, mi az, ami ott más vagy épp ugyanolyan a gyerekezés kapcsán, mint errefelé.
Ti eredetileg mindketten angol tanárok vagytok. Milyen nyelven beszéltek a családban most, hogy majd egy éve angol környezetben éltek?
Elsősorban a magyart használjuk, de például az iskolában angolul beszélünk és ha Sári lányunk angolra vált, akkor általában angolul válaszolunk neki. Így az angol legfőképp helyzetfüggő.
Hány gyereketek van? Hány évesek?
Két gyermekünk van, Sári 5 múlt decemberben, Vince pedig 2 lesz áprilisban.
Hány éves korban kezdik a gyerekek az iskolát?
Az iskolát itt 5 évesen kezdik. A szülinapjuk utáni napon már mehetnek iskolába a gyerekek.
Mivel a déli féltekén vagyunk, a nyár itt december-január hónapokra esik. Ekkor van az iskolaszünet. Február elején kezdődik a tanév, ami 4 szemeszterből áll. Mindegyik között 2 hét szünet van. Egy szemeszter 9, 10 és 11 hét hosszú.
Iskolaidőben hogyan alakul a napirend? Hogy néz ki egy hét nálatok?
A gyerekek reggel 7 körül kelnek. A reggeli rutin után 8:30-kor indulunk az iskolába kocsival, mert az 4 km-re van tőlünk. Az iskola 8:55-kor kezdődik és délután 3-ig tart. Sárit kocsival hozzuk el, aztán irány haza vagy játszótérre. Nálunk 6-7 körül van a vacsora, utána a fürdés, egy kis tanulás, esti mese, majd alvás 8-9 körül. Ez van a hét öt napján, a hétvégék szabadok. Ilyenkor családi programot tartunk, amit főleg az időjárás határoz meg. Ha esik akkor pl. uszodába megyünk, ha nem esik, akkor kirándulni.
Hogyan néznek ki a hétvégék?
Ha esik akkor otthon, vagy kisebb kimozdulások vannak. Ha szép időt ígérnek, akkor kempingezni szoktunk menni. Azt mindkét gyerek imádja. Sátor, folyópart, vagy a tenger. Este tűzrakás és virslisütés vagy követve a helyi hagyományokat: smorse, pillecukor tűz fölött olvasztva, 2 keksz közé, csokival. Ettől mondjuk nehezen alszanak be a gyerekek.
Mit csinálnak a gyerekek a szünidőben?
Mivel Sári csak most kezdte az iskolát, így az első szünet majd csak áprilisban jön. Az iskola előtti nyári szünetben kirándulni voltunk, fent északon, a Coromandel-félszigeten.
Tanulnak nyelveket a gyerekek az iskolában? Hányadik osztálytól kezdve?
Nem tudom, hogy tanulnak-e a gyerekek második nyelvet az iskolában, Sári az angollal jól boldogul, szívja magába, mint a szivacs.
A gyerekek az iskolában ebédelnek? Mit kapnak ebédre?
Igen, az iskolában esznek. Nincs menza, így mindenki a saját kis lunchbox-ábol, ételdobozából fogyasztja el a tízórait és az ebédet is. Ebben a kérdésben belesimulunk az angolszász rendszerbe, ahol nem az ebéd, hanem a vacsora a főétkezés. Azt együtt fogyasztjuk el itthon.
Hogy alakul a délután? Vannak különórák, vagy más délutáni elfoglaltság?
Mivel Sári még fiatal, így nincs semmi különóra, vagy ilyesmi. Természetesen vannak délutáni programok, de azokat általában nem az iskola szervezi, hanem egy külsős cég. Mi játszóterezünk, otthon vagyunk a kertben, átmegyünk játszani Sári barátnőjéhez playdate-re, vagy hozzánk jönnek.
Mennyit tévézhetnek, számítógépezhetnek a gyerekek egy nap?
Nekünk nincs TV-nk, a számítógépen néznek programokat a gyerekek. Igyekszünk ezt kordában tartani, de néha-néha belefut az ember egy hosszabb youtube maratonba. Ha szép az idő, akkor ott a kert, a játszótér vagy a tengerpart.
Milyen játékokat játszanak, mit barkácsolnak a gyerekek?
Az óvoda és az iskola is nagy teret ad a kreativitásnak. Az oviban például lehetett kalapálni, szeget fába, sok ragasztás, festés, színezés, kivágás volt. Sári nagyon imádta, tucatszám hordta haza a kis műalkotásokat.
Milyen jeleket kapnak a gyerekek az oviban?
Az oviban nem volt jel, a gyerekek polcát, táskáját a fényképével azonosították. A műalkotásaikra pedig mindenki ráírja a nevét.
Milyen játékot, verseket, mondókákat, dalokat tanulnak a kicsik az oviban?
Rengeteg angolszász hagyományt követő dalt és mondókát tanulnak. Valamint ebbe elég sok maori dolgot is vegyítenek. Az oviban volt egy elköszönő vers, amit nap végén mindig elénekeltek. Annak a szövege angolul és maori nyelven szól. Valamint több mese és bábjáték is maori eredetű volt az oviban.
"Multikulti" az óvoda? Ha igen, kik járnak oda?
Igen. Maga az egész ország is multikulti. Sok a betelepült az országban, főleg a csendes-óceáni térségéből, Ázsiából, Európából, stb. Az ovi is ezt a képet tükrözi. Mivel az egész ország sokszínű, ezért a gyerekek és a szüleik itt ebbe születnek bele.
Hogy zajlik az óvodai beszoktatás?
Mint otthon. Először egy óra, aztán több, fél nap, végül már ott is marad.
Vannak eltérések az oltások, szoptatás, altatás, etetés stb. kapcsán az európai szokásokhoz képest?
Az oltások nem kötelezőek, de mindig küldenek emailt, ha itt az ideje, majd fel kell őket hívni, hogy kérjük-e. A többi dolog az mind család- és szokásfüggő.
Milyen Új-Zéland specifikus dolgokat kell megtanulni az ottani gyerekeknek?
Amikor Sári óvodába járt, egyik alkalommal azt tanulták, hogy mit kell csinálni földrengés alkalmával. Megtanulták, hogy le kell vetődni a földre, be kell mászni valami alá és teknőspózt kell felvenni. És nem szabad elektromos dolgok környékén tartózkodni ilyenkor. Nem szabad kimenni az épületből, mert az is veszelyes lehet. Dőlnek a fák, a villanyvezetékek, kémények, stb. A cápák jelenléte itt nem akkora gond. Vannak, de nem igen tudok támadásról. Az itt nem akkora veszélyforrás, hogy külön tanulnának róla. A cunami annál inkább, ha a tengerparton vagy és éppen földrengés van. Akkor futás fel a dombra, vagy valami magas helyre.
Új-Zélandon a sorban állásnak teljesen más kultúrája van. Megtanítják ezt a gyerekeknek?
A sorban állást nem emlékszem, hogy tanulnák. Az itt benne van a helyiekben, hogy „no queue jumping”, azaz nem tolakodunk előre. A külföldről érkezők meg gyorsan felszedik a rendszert.
Hogy néz ki egy első osztályos iskolai felszerelése?
Sárinak egy kis hátizsákja van, abba megy a lunchbox, a kötelező sapka (a napsütés miatt) vagy esőkabát. Van benne még egy kis füzettartó, abban hozza haza az iskolás cuccokat és egy-egy kis olvasókönyvet, amit naponta váltogatnak. 2 füzete van és kb. ennyi. Nincsenek tankönyvek még. Nincs órarend. Éppen a betűket tanulják, heti egyet. Eddig megvan az I,A,T,S. Az adott betűt járják végig a hét folyamán. Sokat játszanak és sok az interaktív feladat. Az iskola itt sokkal kötetlenebb. 2 hete volt szülői értekezlet, ahol a tanító néni elmondta a tanítási stratégiáját, meg jó pár hasznos dolgot, aztán 20 perc után mentünk ki az iskola gyepére piknikezni a többi elsős osztály családjához csatlakozva.
Tíz posztnyi hely sem lenne elég, hogy betakarjuk az új-zélandi gyerekezés érdekességeit.
Köszönjük a bepillantást és a szép képeket!
Képek: Kundermann Balázs, mentalfloss.com
Kapcsolódó cikk:
Új-Zélandból sosem elég
Köszönjük a látogatást! Ha tetszik a blog, kövess minket a Facebook-on is! A megosztásnak is nagyon örülünk persze.
Utazz velünk tovább:
Ahol a férfi az úr a háznál - Gyereknap Tunéziában
Hogyan lesz egy bahamai óvodai körjátékból világsláger?
Az ország, ahol a krampuszokat kirúgták szögletre
Szerencsések a magyar gyerekek
Az iskola, ahol könyvből tanulják meg a gyerekek, hogyan néz ki egy fa
