Iskola a monszun idején
Minap az ENSZ Instagram oldalán láttam egy képet egy indiai férfiról, aki nyakig érő vízben szed füvet az állatainak. Eszembe jutott erről egy korábbi poszt, mely arról szólt, hogy mikor ekkor az áradás Indiában, hogyan járnak az ottani gyerekek iskolába. Frissített posztunk következik.
Eredeti közzététel: 2016. december 12.
Bangladesről már írtunk egyszer régebben. India mellett fekszik és a Gangesz delta torkolata körül épült ki ez az ország. Ez az amúgy is mocsaras vidék a monszunokkal megspékelve, valamint a globális felmelegedéssel nyakon öntve évente kétszer mindent felemésztő áradások helyszínévé válik. Forrest Gump valami hasonlóra mondhatta, hogy néha olybá tűnik, mintha lentről felfele is esett volna az eső.
A víz pedig visz állatot, házat, iskolát, rendelőt, csatornázást, elektromos hálózatot, mindent. Így azok az emberek, akik itt élnek, az év nagy részében mindezeket nélkülözni kényszerülnek.
Minthogy az áradásokat és a globális felmelegedést egy hamar nem lehet visszaszorítani, egy Mohammed Rezwan nevű építész által 2008-ban alapított non-profit szervezet (a rend kedvéért kiírom a nevét, bár úgysem fogja senki megjegyezni: Shidhulai Swanirvar Sangstha) egyszerű ötlettel állt elő: vízen úszó házakat, orvosi központokat és iskolákat kezdtek tervezni.
A honlapjukon álló mottó remek összefoglaló: "ha a gyerekek nem tudnak eljutni az iskolába, akkor az iskolát kell eljuttatni hozzájuk". Rezwan az iskola és az iskolabusz kombinációjaként jellemzi azt a majd 100 hajót, melyen 30 fős tantermeket, könyvtárakat, rendelőket úsztatnak el a gyerekek lakhelyéig. „Szeretem az úszó iskolát. Monszun idején mindenütt víz van, semmi nem működik. Csak az úszó iskola jön hozzánk, fel egészen az ajtónkig” – mondja egy tanuló. A gyerekek egy kikötőben gyülekeznek és felszállnak a hajóra. Közvetlenül itt, vagy egy központi hajón, ahová elszállítják őket, 2-3 óra hosszat hallgatják a tantárgyakat. Ezután visszaviszik őket és jön a következő csapat. Az oktatás heti hat napon zajlik. Ezzel a megoldással az általános iskola első négy osztályát ki tudják járni a gyerekek.
Ha tetszik a blog, kövess minket a Facebook-on vagy az Instagram oldalunkon is!
Ezeket a hajóiskolákat napelemmel szerelik fel, így minden hajón van internet és egy laptop is. Így a gyerekek megismerkedhetnek a technikával, e-mailt küldhetnek, vagy oktatóanyagokat nézhetnek.
Ha a gyerekek eljárnak az iskolába, onnan egy napelemmel feltöltött lámpást vihetnek haza, hogy akkor is tudjanak tanulni, ha már leszállt az este. A nők a világítás mellett tovább tudnak dolgozni, így extra bevételre tehetnek szert. De arról feltöltheti a család a mobil telefonokat is. Hetente pedig újra lehet tölteni az akkumulátorokat a hajón.
A napelem technikájának köszönhetően nem áll meg a tanulás akkor sem, ha besötétedett. Egy nagy vitorlavászonra oktatófilmeket vetítenek ki a hajókról, így az emberek az udvarból nézhetik azokat.
Banglades népsűrűsége nagyon nagy, így főleg az észak-nyugati régióban élő földműves emberek arra vannak utalva, hogy távoli, áradások sújtotta helyekre költözzenek, ahová az infrastruktúrát, információt, képzéseket nehéz eljuttatni. Az itteni gyerekeknek emiatt nem tudnak tanulni és egyre mélyebbre csúsznak.
A Rezwan vezetése alatt álló kb. 200 fős mérnök csapat főleg a gyerekekért, a lányok és a nők felemelkedéséért dolgozik. Ők ugyanis a népszokások miatt jellemzően nem tanulhatnak, hiszen szükség van rájuk a háztartásban. Az úszó hajókon viszont a nőket is képzik, hogy hogyan tudnak fenntartható gazdálkodást, pl. vízen úszó „földművelést” (!) végezni, vagy hogyan tudják a család pénzügyi helyzetét kézbe venni a képzés és munka által.
Elsőre azt gondolná az ember, hogy egy kicsi, lokális projektről van szó. Pedig Rezwan kezdeményezése mára már számos alapítványtól (Levi’s Foundation, Bill and Melinda Gates Foundation) kap támogatást, így az indulás óta már több mint 70.000 gyereken tudtak így segíteni.
Hajrá! Csak így tovább!
Köszönjük a látogatást! Ha tetszik a blog, kövess minket a Facebook-on vagy az Instagramon is!
Utazz velünk tovább:
Az ország, ahol a krampuszokat kirúgták szögletre
Szerencsések a magyar gyerekek
Az iskola, ahol könyvből tanulják meg a gyerekek, hogyan néz ki egy fa
Pénzkereseti lehetőség 8 éves kor alatt - avagy kilenc fogtündér hagyomány a nagyvilágból
A „Szivárvány nemzet” gyereknapja
