Gyereknap a Himalájában
Szeptember 14-én Nepálban volt gyereknap, küldjük hát a „Hip-hip-hurrát!” oda. Ha elég hangosak vagyunk, a Mount Everest visszhangozza majd jókívánságainkat.
Nepál a Himalája területén helyezkedik el, többek között Kína és India által közrefogva. Hatalmas mélységeket és magasságokat jár meg ez az ország, mert a legalacsonyabb pontja tengerszint környékén van, de itt található a világ tíz legmagasabb hegyéből nyolc is. Egyik sajátsága az országnak, hogy a hegyvidékes tájon rengeteg kisközösség jött létre, és több mint 90, a sino-tibeti nyelvcsaládhoz tartozó nyelvet beszélnek itt az emberek.
Sajnos az ország gazdasága és jóléte inkább a mélységekben marad. Nepál ugyanis a világ egyik legszegényebb országa, ahol a legtöbb gyermek szegénységben, alultápláltan, jogaitól megfosztva él. Az oktatás 6 és 11 éves kor között ingyenes és kötelező, de sok gyermek a lehetőségek hiányában el se kezdi, vagy idő előtt otthagyja az iskolát. Mivel sokszor egymást sem értik a közösségek lakói, és a hivatalos nyelvet, a nepálit sem beszélik sokan, nehéz egy egységes oktatási rendszert megszervezni. Nagy probléma továbbá, hogy a kislányokat a hagyományok szerint nagyon hamar férjhez adják, így azok nem részesülhetnek megfelelő oktatásban. A tanulás egyébként is a fiúk és a férfiak dolga...
Gyermekházasság
A derStandard oldalán épp a napokban jelent meg egy cikk a nepáli gyermekek kényszerházasságával kapcsolatban. Mi ennek most egy rövidített fordítását közöljük.
Nepálban a gyermekházasságokat 1963 óta a törvények tiltják, de a hatóságok mégis sokszor szemet hunynak, vagy akár jóváhagyják azokat, derül ki egy friss tanulmányból. Orvosokkal, tanárokkal, rendőrökkel, tizenegy-tizenkét évesen férjhez adott fiatalokkal készítettek interjúkat, melyből világossá vált: bár a kormányzat reformokról beszél, a városokban és a falukban semmi nem változott. Nepálban a kislányok 10%-át tizenöt éves koruk előtt, 37%-ukat pedig tizennyolc éves koruk előtt adják férjhez. Ennél már csak Indiában és Bangladesh-ben magasabbak a számok.
A korai gyermekházasság leginkább a legszegényebbek körében elterjedt. Sok család egyszerűen a szükség miatt adja férjhez a kislányokat. Egy tízéves korában férjhez adott fiatal lány azt mesélte, hogy nem volt elég ennivalójuk, ezért kellett elhagynia a családját. Férje családjának volt egy kis földje, ott legalább nem kellett éhezni. A hagyományok és a babonák mind-mind csak olaj a tűzre. Indiához hasonlóan, a többségében hindu Nepálban is anyagi teherként tekintenek a leánygyermekekre. Sok társadalmi csoportban a gyermekházasság nem csak hogy elfogadott, de egyenesen elvárt. A hiedelmek szerint ráadásul szerencsével kecsegtet, ha egy kislányt az első menstruáció idején férjhez tudnak adni. „A szüleim házában csak egyszer menstruáltam, aztán az esküvő után még kétszer. Aztán terhes lettem”- mondta egy fiatal lány.
A korai házasság sok kislányt megfoszt a jövőjétől. Iskola helyett az új otthonukban, az új családnál robotolnak, és nagy nyomás van rajtuk, hogy mihamarabb fiúgyermeket szüljenek. Viszont a kislányok teste még nem áll készen egy gyermek kihordására, így magasabb ebben a korosztályban mind a fiatal anyák, mind a csecsemők halandósága mint az idősebb, érett nők esetében. Sok lány a túl korai szülések következtében egy életen át küzd a belső sérülések következményeivel. A kislányok az új családban sokszor erőszak áldozatává válnak, férjeik megerőszakolják, annak szülei pedig bántalmazzák őket.
Emberjogi szervezetek hívják fel a figyelmet arra, hogy a nepáli kormány 2014-ben azt ígérte, hogy 2020-ig véget vet a gyermekházasságoknak. Mindeközben a célkitűzés 2030-ra tolódott ki, ellenben semmit nem tettek eddig annak konkrét megvalósítása érdekében. Így bár a gyermekházasság büntetendő, aligha állítanak elő valakit ezért. „Még soha nem hallottam arról, hogy valakit letartóztattak volna, vagy egy gyermekházasságot a rendőrség megakadályozott volna” – mondta egy megkérdezett tanár.
Jó lesz, ha belehúz az ottani vezetés! 2030 túl messze van, és mi boldog és egészséges gyerekeknek szeretnénk küldeni a jókívánságokat!
Hogy ez a beszámoló kicsit vidámabb véget vegyen, álljon itt néhány videó arról, hogy milyen is egy napja az itteni kislányoknak és kisfiúknak. A videók angol nyelvűek, így összefoglaltam őket röviden. De a dombok-hegyek látványa és az ottani életbe való betekintés végett érdemes megnézni őket. Ezek a gyerekek harapják a jó levegőt.
Egy nepáli fiú egy napja
Ez a tízéves fiú szüleivel és bátyjával él egy kétszobás viskóban egy folyó mellett. Ez nagyon előnyös, mert azáltal áramot tudnak termeli, igaz így folyamatosan a generátor kattogását kell hallgatni. Ez a fiú reggel hatkor kel, 9:30-kor megy iskolába és délután négyig van ott. Kedvenc tantárgya a természettudományok, és iskola után pingpongozni és krikettezni szeret. A házi feladat megírására egy órára van szüksége, és ha nagy lesz, mérnök szeretne lenni.
Egy nepáli lány egy napja
Ez a tizenkét éves lány az iskolát reggel énekléssel és tornával kezdi. Az udvari gyülekező után az osztályban is énekelnek, majd nekiállnak tanulni. Ennek a lánynak az angol a kedvenc tantárgya. Az iskola vége után hazasétál és otthon segít. Vizet hord, tüzelőt gyűjt, mosogat, segít a főzésben. Ez körülbelül 3-4 órát vesz igénybe. Majd nekiáll a házi feladatnak, ez két órán át tart. Ő ápoló szeretne lenni, ha nagy lesz. A lány családja három napi járóföldre lakik az iskolától, de átmenetileg oda költöztek, hogy gyermekük iskolába tudjon járni. Van még három fiútestvére is, a nagyobbik szerzetesként él egy távolabbi településen.
Végül pedig jöjjön egy videó négy nepáli társasjátékról. Van egy ugróiskola szerű játék, sárkányeregetés, egy kavicskapkodó és egy botütögetős játék. A videó itt is angolul van, de a játékok szabálya pontosan kivehető akkor is, ha valaki nem érti a szöveget.
„Hip-hip-hurrá!, kedves nepáli gyerekek!!! Namaste!
Forrás és képek: humanium.org, wikipedia.org, derstandard.at, nationalgeographic.com, youtube.com, savechildrennepal.org, mountainworld.photoshelter.com, www.express.co.uk
Köszönjük a látogatást! Ha tetszik a blog, lájkolj minket a Facebook-on is! A megosztásnak is nagyon örülünk persze.
Utazz velünk tovább:
Hogyan cseperednek a gyerekek a világ legboldogabb országában?
Gyereknap (volt) az ellentétek országában
Nem kell megenni a polipot. Mellesleg más állatot se.
Könyvajánló – Robert Merle: A Gyermekkirály
Szamuráj-csákó és ponty-sárkány - Gyereknap Japánban és Dél-Koreában
Latin gyereknap a gyerekkatonák vidékén - Kolumbia és Mexikó
A legeslegelső gyereknap országa - Törökország
„Lóra pattanok, mert cowboy vagyok.” – Hogyan élnek a gyerekek az amerikai farmokon?