Gyereknap (volt) az ellentétek országában
„Az úgy volt...”, kezdhetném mint ahogy a Janikovszky könyvekben áll, hogy elnéztem a naptárat..., és Costa Rica helyett véletlenül Peruról írtam..., ahol augusztus 21-én volt a gyereknap... Hogy ne vesszen kárba a sok munka, most akkor Peruba utazunk, hogy Brazília, Kolumbia, Mexikó valamint Bolívia után most ebben a dél-amerikai országban köszöntsük a gyerekeket! Hip-hip-hurrá oda utólag is! A lényeg, hogy mozgásban maradunk. :)
Peru Dél-Amerika nyugati partján helyezkedik el, és földrajzilag minden megtalálható ebben az országban az Andok hegységeitől az Amazonason át a tengerpartig. Ahogy olvasgatok az országról, jut eszembe, hogy itt éltek valaha az inkák. Erről meg az ugrik be, hogy milyen irigykedve néztük az általános iskolai évzárókor barátnőm Az inkák kincse c. ajándék könyvét. Nos, nekem azóta nem volt dolgom Peruval. Most meg akkor lesz. :)
Mit tudsz Peruról?
Az országban kb. 30 millióan laknak, fővárosa Lima és az egyik legstabilabb és leggyorsabban fejlődő ország a régióban. Az ország gazdag természeti értékekben, és meg kell említenünk a Machu Picchu-t, mint az egykori inka civilizáció megmaradt romvárosát, amely rengeteg turistát vonz évente. Rendben, leülhetsz.
Machu Picchu
Mintha csak a természetet tükrözné vissza a perui társadalom is: szakadékok és a hatalmas egyenlőtlenségek jellemzik. Döbbenetes, hogy egy természeti erőforrásokban ennyire gazdag ország lakosságának egynegyede szegénységben él, és 15 százaléka alultáplált. Abba meg jobb nem belegondolni, hogy ebből mennyi lehet a gyermek... A származás, a bőrszín, a családi háttér nagyban befolyásolja az emberek sorsát. Az őslakos peruiak nagy arányban kirekesztődnek a fejlődő ország történéseiből, a politikai hatalom gyakorlásából, így ők alkotják nagy arányban a lakosság szegényebb rétegét is.
Az SOS-Gyermekfalu beszámolója szerint az utóbbi években a fejlődésnek indult gazdaságnak köszönhetően javult a gyermekek ellátása, a gyermekhalandóság, és az oktatásnak köszönhetően csökkent a fiatalkori terhességek száma is. Mindazonáltal, csakúgy mint Bolíviában vagy Kolumbiában, nagy problémának számít a gyermekmunka.
Hároméves kisfiú téglákat rakodik
A folyton növekvő fővárosban sok vidékről odaköltözött család él, akiknek a gyerekei a rossz körülmények miatt dolgozni kényszerülnek. Sok kisgyerek cipőtisztítással, vagy utcai árusítással keres pénzt, így ők részben, vagy teljesen kimaradnak az iskolából. Ez még inkább megnehezíti, hogy kilépjenek abból az ördögi körből, amit a szegénység okoz. Még nehezebb azoknak a gyerekeknek, akik az Andok hegységben több ezer méter magasságban, úgymond a külvilágtól elzárva élnek. Ők szintén képzetlenek maradnak, mert a magas hegyekben alig vannak iskolák, illetve, ha vannak is, sok család nem engedheti meg magának, hogy egy egészséges gyermeket munka helyett tanulni küldjön.
A munka kapcsán érdemes megemlíteni, hogy ebben a kultúrában nem válik el élesen egymástól a gyermek- és a felnőttkor. A gyerekeket már nagyon kicsi korban bevonják a felnőttek tevékenységeibe. A TheGuardian írt korábban egy Peruban meghirdetett országos gyermekvédelmi programról, amely szerint fontos látni, hogy a legfőbb problémát a kizsákmányolás jelenti, és nem feltétlenül az, ha a gyerekek a maguk szintjén segítenek a szüleiknek. Sőtebb! Több ezer vidéken élő gyerek kifejezetten tiltakozott, hogy „teljes munkaidőben” iskolába járjanak, mert ezáltal a munkához való joguk csorbul. Egy szervezet felmérése szerint kb. 2500 gyermek gondolja úgy, hogy a gyerekek már az inkák idejében is segítettek a földeken, és ezt a hagyományt meg kellene őrizni. Még akkor is, ha ez hajnali négyes kelést és iskola előtti munkát jelent a földeken.
Az iskolai élet
A countryreports.com oldalán sok mindent megtudhatunk a perui iskolások életéről. Érdekes, hogy ez a forrás is minden kapcsolódó témát úgy taglal, hogy vannak a városi gyerekek és vannak azok, akik a hegyvidékeken élnek – orom szakadék hátán.
A nehezen megközelíthető hegyekben a családok általában két helyiségből álló házakban élnek, így a gyerekek szüleikkel és testvéreikkel egy szobában alszanak, míg a másik helyiség a nappali időtöltést szolgálja, illetve ott főznek és étkeznek. (Illetve itt tenyésztik a tengerimalacokat is, amely fontos húsforrást jelentenek az ottani embereknek.)
A tehetősebb családok gyermekeivel szemben az itteni gyerekek nem esznek kenyeret és lekvárt ébredés után. A legszegényebb vidékeken a családok kb. napi 1 USD-ból gazdálkodnak, amiből gyakran nem futja reggelire. Így a gyerekek sokszor üres gyomorral vágnak neki reggel az iskolába vezető, akár több órás útnak. Sok kisgyerek ezért már reggel 6-kor elindul otthonról. De gyakori az is, hogy a gyerekek a hét folyamán egy olyan családnál alszanak, akik közelebb laknak az iskolához, és csak a hétvégére térnek haza szüleikhez. Az iskola fontosságát senki nem vitatja, ezért a családok megpróbálnak mindent megtenni annak érdekében, hogy a gyerekek oktatásban részesüljenek.
A városokban élő szerencsésebb társaik gyalog, tömegközlekedéssel, vagy szüleik által autóval jutnak el az iskolába. De gyakori az is, hogy a családok összefognak és több gyereket visznek egy autóval, illetve hogy iskolajáratokra fizetik be a gyerekeket.
Az iskola Peruban is reggel nyolckor kezdődik és kb. délután kettőig tart. Nagy hangsúlyt fektetnek a nemzeti identitás átadására, ezért sok helyen a patriotizmus jegyében egyenruhát kell viselni. Az általános iskolák országszerte megtalálhatóak, de a középiskolákkal már bajok vannak. Az oktatási tárcának nincsenek forrásai, hogy a szükséges intézményeket felépítsék, ezért sok tizenéves az általános iskola után a lehetőségek hiányában munkába áll. Ráadásul az utóbbi időkben több iskola épült ugyan, de azok fenntartásáról már nem gondoskodtak a vezetők, így sok épület lepusztult állapotban van. A szegényebb vidékeken a helyzet még aggasztóbb, mert ott még iskolai bútorok sincsenek. Sokszor csak a tanítónak van könyve, íróeszköze és az iskola egyik legnagyobb vívmánya az, hogy reggelit biztosít a diákoknak.
A perui diákok áprilistól decemberig járnak iskolába, a forró nyári hónapokban nincs oktatás. További érdekesség, hogy Peru egyes részein, ha az idő hűvösebbre fordul, később kezdik az iskolát, hogy a gyerekeknek ne kelljen a reggeli órákban úton lenni.
Az általános iskola 6-tól 11 éves korig tart és erre épül még 5 év középiskola. Az órákat általában spanyol nyelven tartják, de az elszigetelt közösségek sokszor a helyi nyelvet használják az oktatásban is. Peruban három nemzeti is nyelv van: a spanyol, a quechua és az aymara.
Ha érdekel valakit a quechua, az inkák ősi nyelve, az hallgassa meg ezt a gyerekdalt!
Angolul is elég sokan tanulnak és beszélnek, mert a turizmus az ország egyik fő bevételi forrása és a nyelvtudást így pénzre lehet váltani. Érdekes, hogy a spanyol nyelv tudása önmagában már meghatározó, mert aki csak a helyi nyelveket beszéli, azt lenézik, és nem lesznek olyan jó esélyei a munkaerőpiacon sem. Az iskolákban öt fő tantárgy van, kommunikáció (írás, olvasás stb.), matematika, társadalomtudományok, természettudományok és vallás. Mindazonáltal a hiányosan kiképzett tanároknak, az elhanyagolt iskoláknak és a nagy létszámú osztályoknak köszönhetően az oktatás színvonala nagyon alacsony. Különórák nincsenek, a sport foglalkozásokat inkább a helyi klubok szervezik, nem az iskolák. A nagyobb városokban vannak magániskolák is, ahol persze minden sokkal szebb és jobb, de csak a tehetősebb családok engedhetik meg maguknak, hogy oda járassák a gyerekeiket. Jellemző...
Küldjük hát akkor szívélyes üdvözletünket ebbe az ellentmondásokkal teli országba! Minden gyereknek, minden tengerszint feletti magasságba! Visszhangozzék a „Hip-hip-hurrá!”. :)
Forrás: thetangly.wordpress.com, www.goeco.org, weheartit.com, , www.theguardian.com, soschildrenvillages.com, countryreports.com
Köszönjük a látogatást! Ha tetszik a blog, lájkolj minket a Facebook-on is! A megosztásnak is nagyon örülünk persze.
Utazz velünk tovább:
Nem kell megenni a polipot. Mellesleg más állatot se.
Könyvajánló – Robert Merle: A Gyermekkirály
Szamuráj-csákó és ponty-sárkány - Gyereknap Japánban és Dél-Koreában
Latin gyereknap a gyerekkatonák vidékén - Kolumbia és Mexikó
A legeslegelső gyereknap országa - Törökország
„Lóra pattanok, mert cowboy vagyok.” – Hogyan élnek a gyerekek az amerikai farmokon?
Gyereknap a gyermekmunka országában
Gyereknap az elkényeztetett és egyke gyerekek földjén
Olvass és (sz)épülj! - Már nálunk is tudsz könyveket vásárolni!
