2017. ápr 24.

Halló-halló, Hollandia? - INTERJÚ

írta: Tanczer Viki

Mivel a szerkesztőség nem tud mindenhová elutazni, ismét interjút készítettünk, hogy megtudjuk, milyen is a gyerekes élet a Föld többi országában. A tavaszi tél ellenére virágos kedvünk nem lankadt, és új-zélandi interjúnk után Hollandiában élő kedves barátaink fogják bemutatni, hogy hogyan telnek ott a mindennapok.

A „világ legboldogabb gyerekeiről” szóló kapcsolódó posztunk után nem árt árnyalni a képet erről a gyermekparadicsomi országról néhány bennfentes információ segítségével. De ahogy az majd a válaszokból kitűnik, akár kívülről, akár belülről vizsgáljuk, az összbenyomás továbbra is az marad, hogy Hollandiában sok szempontból jó lehet gyereknek lenni.

Mivel fantasztikusan hosszú leírást kaptunk, az interjút két részben közöljük, úgyhogy akit igazán érdekel a téma, mindenképp tartson velünk a következő poszt alkalmával is! Korábbi írásunk egyes témái is visszaköszönnek majd, mint pl. a biciklik mennyisége, a szerdai rövid napok, vagy az éves bolhapiac. De nem is szaporítjuk tovább a szót, beszéljenek most interjúalanyaink, akiknek ezúton is köszönjük még egyszer a közreműködést.

Nálatok már kicsit nagyobbak a gyermekek. Ti mindketten dolgoztok?

Igen. A férjem főállásban, én pedig részmunkaidőben önkéntes munkát végzek.

Milyen nyelveket beszéltek a családban?

Felnőtt-gyerek viszonylatban mindig magyarul. A gyerekek, mivel napközben végig angolul beszélnek, hajlamosak egymás között itthon is angolul csevegni, ilyenkor általában kérjük őket, hogy váltsanak magyarra.

Hány gyereketek van? Hány évesek?

2 gyermekünk van, 10 és 6 évesek.

Hány éves korban kezdik a gyerekek az iskolát Hollandiában?

Hollandiában a gyerekek általában 4, de legkésőbb 5 éves korban kezdik az iskolát. 5 éves kortól tankötelesek. A gyerekeink a holland állam által támogatott nemzetközi iskolába járnak. Ezekben a tandíj jelentősen alacsonyabb, mint a nemzetközi magániskolákban, pl. a British School-ban.

Iskolaidőben hogyan alakul a napirend?

A mi iskolánkban a normál holland kezdési időpontnál korábban indul a nap, 8:15-kor, mert az iskola a delfti műszaki egyetem területén van, ahol 8:30 után már hatalmas a bicikliforgalom. Normál (hosszú) tanítási napon 14:45-ig tart a tanítás, a szerdai nap pedig az általános iskolákban egységesen mindenkinek rövidebb (egész Hollandiában), ilyenkor 12:30-kor végeznek a gyerekek. Tapasztalatunk szerint egyébként jó dolog ez a hét közepére beiktatott rövid tanítási nap, a gyerekek tudnak egyet szusszanni, és sok jó délutáni programot lehet tervezni velük. Az 5-7 évesek péntekenként is csak 12:30-ig vannak.

A zöld tetős műszaki egyetem

Hogyan épül fel egy tanév? Mikor van szünidő?

Az iskolaév során másként alakul a tanítási szünetek eloszlása, mint Magyarországon. Több szünet van év közben (1 hét ősszel, 2 hét télen, 1 hét februárban, 2 hét április-májusban), így a nyári szünet rövidebb, összesen 6 hét. Akad még néhány hosszú hétvége vagy pihenőnap a holland nemzeti ünnepek és a tanári továbbképzések miatt is. Kedvenc holland ünnepünk a Koningsdag, a király születésnapja. Ilyenkor mindenki az utcára vonul használt dolgait értékesíteni (elképesztően olcsón lehet használt ruhaneműkhöz, játékokhoz és könyvekhez jutni ilyenkor), a gyerekek pedig sütemények/limonádé/kézműves termékek árusításával, illetve utcazenéléssel is kereshetnek egy kis zsebpénzt.

Tanulnak nyelveket a gyerekek az iskolában? Hányadik osztálytól kezdve?

A mi iskolánkban a tanítási nyelv az angol, emellett heti 3 órában tanulnak hollandul a gyerekek. Ha ebben a rendszerben maradnak a középiskolában is, általában még két élő nyelvet tanulnak a holland mellett. (A holland gimnáziumi rendszer még magasabb követelményeket állít: itt 3 élő nyelv mellett latinul és ógörögül is tanulnak a diákok.)

Mennyire nemzetközi egy ottani iskola?

A mi iskolánkban 29 országból vannak diákok, a többiről nincsenek adataim.

Hogy kezelik a tanítónénik a „multikulti” témát? Vannak erre foglalkozások, feladatok stb?

A nemzetközi iskola egyik legfőbb célkitűzése és alapértéke, hogy olyan gyerekeket neveljen, akik nyitottak és elfogadóak mások kultúrájával szemben, ezért a tananyagnak szerves része más kultúrák megismertetése. De maga az iskolai közösség is annyira sokszínű, hogy az, hogy valakinek eltér a bőrszíne, más a vallása, más nyelvet beszél, nem valami különlegesség, hanem a mindennapi élet természetes része. (Egyébként nagyon sok az igazi nemzetközi család, ahol más származású az anyuka és az apuka, a gyermekek pedig egy harmadik-negyedik országban születtek.) Hogy néhány konkrét példát említsek arra, hogyan jelenik meg a nemzetköziség az iskola mindennapi életében: énekórán a gyerekek többféle nyelven tanulnak meg dalokat; a szülők közül minden héten mennek be önkéntesek anyanyelvi ebédeket tartani; minden évben változó, hogy milyen kultúrkörből származó ünnepeket ismertetnek meg a gyerekekkel (a tavalyi húsvéti tojásvadászat után idén például a Perzsa Újévet ünnepeltük, de ősszel volt angolszász Halloween, télen pedig holland Sinterklaas (Mikulás) is; minden évben van nemzetközi nap, amikor mindenki a saját népviseletébe öltözik, és a saját országában készített finomságokat oszt meg a többiekkel.

Hogy néz ki a gyerekek iskolás felszerelése?

Nincsenek tankönyvek. A gyerekek munkalapokat kapnak, illetve sokat használják az okostáblát és a számítógépet is. Plusz rengeteg jópofa tanulási segédeszközük van a számolás, olvasás, írás tanulásához. Sokat alkotnak hulladékból, használják a benti homokozóasztalt és vizes játszóasztalt. Remekül felszerelt az iskolai könyvtár különböző nehézségi szintű könyvekkel, és az egyetlen házi feladat a napi olvasás, életkortól függően 10-30 perc. Az idősebb diákok olvasónaplót is írnak, illetve egyéb projektmunkákon (kutatási feladatokon) dolgoznak. Év közben egy dossziéban gyűjtik a munkáikat, ezt év végén megkapják.