2018. okt 01.

Nád a házam teteje – Gyerekek a Titicaca-tónál

írta: Tanczer Viki
Nád a házam teteje – Gyerekek a Titicaca-tónál

Itt az ősz, egy ideje újra tömve vannak az utak, a buszok, a villamosok minden hétköznap reggel. Zavaró a nagy forgalom és a zaj, a legtöbb gyerek reggelente egy "Vigyázz magadra!"-val, vagy "Nézz körül!"-lel indul útnak. Más helyeken bezzeg azon aggódnak a szülők, nehogy a gyerekek iskolába menet vízbe pottyanjanak, vagy felboruljanak a csónakkal, mikor naponta 2x2 órát eveznek egyedül, hogy tanulni tudjanak.

Hogy hol van ez a hely? Dél-Amerika legnagyobb és a világ legmagasabban fekvő, hajózható tavánál, a Titicaca-tónál. Az átlagosan ca. 100m mély tó hőmérséklete az év nagy részében 10 °C körül mozog. A hatalmas víztömeget nem tudja a nap ennél jobban felmelegíteni, hiszen a tó közel 4 ezer méter magasan fekszik. A reggelente még nyugalmas vizet délután már a szél fodrozza, olykor elered az eső is, így ha nem épp a hullámok csapnak át a gyerekek nádból készült csónakjai felett, akkor az esővizet kell kimerniük a kezükkel, nehogy elmerüljenek.

92_peru-336161_1280.jpg

Első látásra úgy tűnhet, hogy ezen a tavon nincs is más, csak nád és víz. Csak a figyelmes szemlélő veszi észre a nádasok között megbújó nádkunyhókat, melyek nádszigeten úsznak. Az uru indiánok lakta tóvidéken többen is a tóra építkeznek. A nádszigetek lehetnek kisebbek és nagyobbak, a 15x15m-estől a fél focipálya méretűig.

nádszigetek átlagban 4m vastagok, melyek alsó felét egy kötelekkel összefogatott nádtörmelék réteg adja. A kötelek anyaguktól függően akár 40 évig is kitartanak, az organikus kötelek kb. 20 év után mondják fel a szolgálatot. A táptalajként is szolgáló nádtörmelékre aztán további rétegekben frissen vágott nádat fektetnek,ez a réteg a vízben gyökeret ereszt és a gyökerek is összefogják, stabilizálják a sziget alapját. Erre további nádrétegek jönnek, egyik keresztbe a másikra. Így épül fel a nádsziget vastagsága, mely az évek folyamán, a rendszeres újratöltés ellenére is kb. 25 év alatt szétázik, ezért 1-2 évvel a sziget elsüllyedése előtt újabb sziget építésébe fog a közösség.

92_reed-43332_1280.jpg

A családok házai nincsenek a szigetekhez rögzítve, és mivel azok is nádból készülnek, könnyű szerkezetük folytán néhány ember is akár odébb tudja vinni őket. Így költözik egy család.

92_island-15957_1280.jpg

Nem csoda, hogy az úszó házikókban élő gyerekeknek kihívás eljutni az iskolába. A kicsik már 5-6 évesen megtanulnak evezni, kb. egy évig tart, mire a szüleik elengedik őket, hogy egyedül csónakázzanak végig az iskolába vezető úton. A nagyobb gyerekek időközben azt is megtanulják, hogy az otthon elfogyasztott reggeli után (melyhez kivételesen nádból készült teát isznak) honnan szerezzenek tízórait maguknak. Az iskolába menet beeveznek a nádasba, és szednek maguknak nádat, melynek vízben ázó, friss, zsenge és édes ízű végét meghámozzák és nyersen elfogyasztják, vagy az ott fészkelő madarak tojásait teszik el. A nagyobbaknak arra is lehet gondja, hogy a kifosztott madárfészek mellé drótból készült madárcsapdát készítsenek. Így meglehet, hogy a hazafelé vezető úton még egy szárnyast is a csónakba tehetnek és estére hús is kerül a család asztalára. Ebédre a gyerekek rizst, halat esetleg pirított babot visznek magukkal és megosztják egymással. Aki szomjas, egyszerűen iszik a tó vizéből.

92_peru-143876_1280.jpg

Az Arte TV videóját elnézve az is egy valószerűtlen csoda, hogy hogyan tájékozódnak a gyerekek a nádas formája alapján. De talán az ő esetükben ez olyan lehet, mint egy nagyvárosi gyereknek eligazodni a rengeteg betonépület kötött...

Vannak olyan kezdeményezések is, hogy az óvodás korú gyermekeket egy iskolabusz szerű motoros hajó gyűjti össze és szállítja el a foglalkozásokra. Így a legkisebbeknek sem kell otthon maradniuk, míg elérik az „evezőérett” kort.

Bár az ország hivatalos nyelve a spanyol, a gyerekek a közösségük saját nyelvét beszélik, így a spanyolt külön kell megtanulniuk az iskolában. De sem ez, sem a napi evezés nem tántorít el többeket attól, hogy mérnökök, vagy orvosok akarjanak lenni. A haladóbb oktatás keretében a tavon élő diákokhoz eljuttatják a tanárokat (vagy  a diákokat a tanárokhoz), hogy azok tanulni és fejlődni tudjanak. A videók elbeszélései szerint ez egy generációval ezelőtt még nem volt így, a mostani gyerekek szüleinek még nem voltak ilyen lehetőségeik sem. Ezt a gyerekek is tudják és ez sokakat kitartásra és szorgalomra buzdít. Ezért ragadnak evezőlapátot nap mint nap.

Szólj hozzá

evezés iskola hajó nád Peru Titicaca-tó