2017. ápr 03.

Hogyan nőnek fel a gyerekek a manók országában?

írta: Tanczer Viki
Hogyan nőnek fel a gyerekek a manók országában?

Annyit csatangoltunk az utóbbi időben a délkeleti féltekén, hogy hirtelen felindulásból most az északnyugatira megyünk kirándulni. Új-Zéland után ismét egy másik hegyes-sziklás, hasonlóan érdekes országba utazunk. Land-land, irány Izland!

Izlandon hideg van, legalábbis hűvös. Ködös, felhős, esős, borongós ország – először még csak ezt tudjuk. Aztán ahogy kutakodunk, úgy mutatkozik meg előttünk Izland izgalmas és szép arca. A gejzírek és vulkánok, vízesések és gleccserek, vagy épp az északi fény lélegzetelállító látványa.

58_izland.jpg

A 20. század ipari fejlődése, és a második világháború után folyósított Marshall-segély jelentősen felhúzta az országot. Így Izland a maga kb. 300.000-es lakosságával mára egy nagyon haladó és gazdaságilag fejlett ország, stabil szociális és oktatási rendszerrel. Igaz, mindez a bankválság okán megingott, de miután kitakarították a csontvázakat a szekrényekből, ismét erőre kapott. Mára 85%-ban megújuló energiából (főleg vízenergiából és geotermikus energiából) fedezi az energiaigényét. Gazdaságilag nagy hangsúlyt kap a régi hagyományokkal rendelkező halászat, mely az export bevételek 40%-át adják. Mindazonáltal sérülékeny iparág ez, hiszen  a halállomány egyre csökken és a világpiac is egyre kevesebbet fizet a haltermékek után.

E röpke áttekintő után lássuk, hogyan élnek itt a családok, hogyan gyerekeskednek a legkisebbek.

Izland nagyon anyukabarát és nőpárti ország, ahol nagy hangsúlyt kap az egyenjogúság és a nők függetlensége. Ennek itt hagyománya van, hiszen Izlandon alapították meg a világ legelső nőpártját 1983-ban, mely a nők politikai, gazdasági és szociális érdekeit képviselte. A kezdeményezés hatása azóta is erős. A parlament majd 1/3-át nők alkotják, nem beszélve arról, hogy az ország élén is többször állt nő. És olyat is Izlandon láthattunk először, hogy parlamenti felszólalásra szopizó kisbabájával a kezében állt ki egy képviselőnő-anyuka. Nem csoda, hogy a nyitottabb politikai rendszer a nemek közötti nagyobb egyenlőséget is magával hozza.

Érdekes továbbá, hogy Izlandon a gyerek viszonylag nagy része házasságon kívül születik. Ha a szülők össze is kötik az életüket, gyakoribb, hogy azt a gyermekvállalás után teszik, amikor már kipróbálták, hogy tudnak-e szülőként is együtt élni. Másképp fogalmazva: Izlandon nem a családi kötelékek köré szerveződik, hogy kik élnek együtt, hanem az egy háztartásban élők alkotnak egy "családi" egységet. Egy anyát nem bélyegez meg a társadalom, ha több gyermeke több kapcsolatból születik, így a családokban sokszor tulajdonképpen féltestvérek és mostohagyerekek osztoznak a szülőkön. Mindez részben annak köszönhető, hogy egy kis méretű, biztonságos társadalom az izlandi, ahol a nők abban a szabadságtudatban nőnek fel, hogy van választásuk, hogy kivel élik az életüket. A CNN cikkében egy anya azzal magyarázza a jelenséget, hogy kevés izlandi ember igazán vallásos, így nem alakult ki a házasságon kívüli terhességgel kapcsolatban az a morális stigma, mely más kultúrákat jellemez. A ”szétesett család” fogalma sem létezik, mint olyan, hiszen a szeretet is összetarthatja az embereket, nem csak a házasság intézménye.

58_poszter.jpg

Az izlandi társadalom nagy figyelmet szentel a gyerekeknek. Még a tinédzserek is tudják nagy vonalakban, hogy hogyan kell bánni a kicsikkel, tanórákon tanulják meg a szülői viselkedés és a gyereknevelés alapjait. A családi kapcsolatok mellet nagy hangsúlyt kapnak a kisebb közösségek és a barátok is. A cupofjo.com című oldal egy Izlandon élő anyukával készített interjúja szerint például a kisiskolások azt a feladatot kapták, hogy minden nap meg kellett látogatniuk egy osztálytársukat. Előzőleg a tanár minden gyerekről készített egy fényképet, melyen a diák a saját háza előtt áll. Ezt felragasztották egy térképre, ezért mindenki tudta, hogy hol lakik a másik. Aztán ha egy család sétálni ment a környékükön, a gyerekek meg tudták mondani, épp kinek a háza előtt haladtak el.

Nagyon érdekes mindezek mellett az izlandi névadás hagyománya is.Izlandon ugyanis nem a család, hanem az apa, ritkább esetben az anya vérvonalát tükrözik vissza a nevek. Vegyük a wikipedia.org képét magyarázatul.

58_izland_nevadas.jpg

Egy „Jón” keresztnevű embernek, ha gyermeke születik, akkor a gyermek nem az apa vezetéknevét kapja, hanem Jón keresztnevéből képeznek vezetéknevet. Fiúk esetében az apa keresztnevéhez a „son”-t (fiú) ragasztják, lányok esetében a „dottir”-t (lány). Így a példánk esetében Jón két gyermekét magyarul így hívnák:  „Ólafur Jón fia” illetve „Sigríður Jón lánya”. Mivel a keresztnevek gyakran adhatnak egyező kombinációt, sokan használnak második keresztnevet, főleg, ha az első keresztnév eleve népszerű. A névadás ezen hagyománya miatt így egy családban többféle vezetéknév használatos. A gyakorlatban ez akkor okozhat problémát, ha egy gyerekes család például külföldre utazik és az úticél-ország „határőrei” nem ismerik az itteni névadási szokásokat. Gyanús lehet, hogy miért visz két különböző vezetéknevű felnőtt olyan gyerekeket magukkal, akiknek a vezetékneve nem egyezik egyik szülőével sem. Az izlandi telefonkönyv is a keresztnevek szerint rendezi sorrendbe a lakosokat, és a beazonosíthatóság kedvéért az emberek szakmáját is feltünteti.

Ha tetszik a blog, lájkolj minket a Facebook-on is!

Források szerint a gyermeknevelés is lazább Izlandon. Mivel kevés ember lakja ezt az országot, és „mindenki ismer mindenkit”, nem tartanak az emberek a veszélyes idegenektől. Ezért van, hogy a gyerekek bátran kimehetnek egyedül is az utcára, akár sötétedés után is, vagy a kisbabák magukra hagyva alszanak a babakocsiban az utcán, a bolt, vagy épp a kávézó előtt. Hiszen ki akarna ártani egy a hűvös levegőben békésen szunyókáló apróságnak.

Apropó, sötétedés. További jellegzetesség, hogy az ország északi fekvése miatt itt nyáron nagyon hosszúak a nappalok, télen pedig alig pár órát van világos. Azt még csak-csak meg tudnánk szokni, hogy extra sötétítőt kell felszerelni a nyári hónapokra, mert még éjfélkor sincs teljesen sötét. De a téli majd állandó sötétség, az, hogy délelőtt kb. 10:30-tól délután 15:30-ig van világos, valószínűleg még a legerősebb idegeket is kikezdené. A legjobb ilyenkor, ha otthon kuckózik az ember, gyertyát gyújt és sütit süt a gyerekekkel.

58_nordic_light.jpg

A téli sejtelmes fények, a ködös-borongós hegy-völgyes tájak, a mitológiai források nagyszerű táptalajai a manók, koboldok hagyományának. Izlandon olyan nagy kultúrája van a különféle láthatatlan, emberszerű lényeknek, hogy külön Manóiskolát alapítottak az izlandi folklór iránt érdeklődők számára. Aki az itteni kurzusokat abszolválja „Manók és láthatatlan emberek kutatója” oklevéllel távozhat az iskolából. Nem csoda, ha pont a sötét, téli hónapok csúcspontján, karácsonykor is tizenhárom manó látogatja meg a gyerekeket. Van, amelyik az ajtót csapkodja, van, amelyik a kolbászt lopja el, de némelyik ajándékot is hagy a kicsiknek.

58_iceland2.jpg

Még egy további jellegzetességgel találkoznak itt a felnövő gyerekek, mégpedig az izlandi termálfürdők világával. A gejzírek országában szinte minden városban van egy kültéri, meleg vizű fürdő, ahol szívesen mártóznak meg az emberek a legfogvacogtatóbb időben is. Az öltözőkben gyerekülésekben várhatják meg a legkisebbek a szüleiket, míg azok tusolnak, vagy öltöznek, és minden fürdőben találhatók játékok a gyerekeknek. A babákat már három hónapos korukban viszik az „usziba”, mely inkább szól a közösségi élményről, mint az úszásoktatásról. Egy rövid videóban azt is megmutatjuk, hogyan szoktatja egy rutinos, izlandi úszásoktató a vízhez a babát. Figyelem, cuki a dolog, de nem kell otthon kipróbálni! Emberünk már 25 éve gyakorol...

Ha a csukamájolaj, a szárított hal, a bálnazsír, de még a főtt birkafej sem riasztaná vissza a kedves olvasót, akkor mindenképp érdemes gyerekestül ellátogatni erre a sejtelmesen gyönyörű családbarát szigetre.

 

Források és képek: wikipedia.org, everyculture.com, youtube.com, iceland24blog.com, iceland.nordicvisitor.com, edition.cnn.com, cupofjo.com, archive.boston.com, littlescandinavian.com, treehugger.com, doyouknow2014galati.blogspot.co.at

 

Köszönjük a látogatást! Ha tetszik a blog, lájkolj minket a Facebook-on is! A megosztásnak is nagyon örülünk persze.

 

Tovább a Föld körül:

Bekukkantunk a Cook-szigetekre

„Szőkék legelébb, aztán feketék” – Utazás a Salamon-szigetekre

A lányos fiúk országa: Számoa

Farsangi utazás a Húsvét-szigetre

Családok a Fehér Házban

Gyerekek a Fehér Házban

Gyereklátogatók az Elnöknél

Hogyan lesz egy bahamai óvodai körjátékból világsláger?

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Mentés

Szólj hozzá

barátok fürdés névadás nevelés manó házasság Izland