Szeptember közeledtével nekem mindig valami belső nyüszíthetnékem támad, mert elmúlik a nyár. A szandálos, rövid nadrágos, balatonos, sokáig világos, nyaralós, semmittevős napoknak vége (bár ez utóbbi ritkán fordul elő velem, mióta gyerekünk van), és csak azzal tudom vigasztalni magam, hogy eltervezem, hogy hogyan fogjuk kiélvezni az ősz szépségeit és örömeit a családdal. Így tele leszek várakozással, és lassan felhagy bennem a nyafogás.

Leginkább ahhoz hasonló ez az érzés, mint mikor elmúlnak a karácsonyi ünnepek és már csak pár nap van az új évig. Az ember akkor is tervez, vagy inkább fogadkozik, hogy hogyan is fognak másképp menni a dolgok és a megváltozás sikerébe vetett remény feldobja a hangulatot. Az év végi sóhajtozásokat még a szilveszteri buli is megtöri, így Tarzanként lendülünk át könnyedén az egyik évből a másikba. (Az a mázlista fickó bezzeg egész évben lebarnulva, rövid gatyában flangál... sóhaj!)

Adja magát a következtetés, hogy egy kellemes parti, ajándékozás, vagy más időtöltés megkönnyítheti az átmenetet a nyárból az őszbe is, főleg az iskolás gyerekek számára. De nálunk valahogy félrecsúszhatott a dolog értelmezése, mert ha már kell valami ünnepség, vagy más szertartás, akkor mi ez a dolog az iskolai évnyitóval?

Izzadtság szagú megnyitó beszédek, rendezett sorakozás a suli udvarán, fehér nejlonharisnya kisszoknyával, meg hosszúnadrág a fiúkon harminc fokokban is, zavaróan szoros, vagy inkább kinőtt ünneplő cipők a nyári futkosók helyett, vers, beszéd, eligazítás, órarend... Még szerencse, hogy nálunk annak idején a környék összes gyereke ugyanabba a suliba ment évnyitóra, így nem mulasztottunk el miatta semmi fontos játszótéri történést, míg odavoltunk.

Meglehet, azóta már másképp zajlanak az évnyitók, nekem meg még van pár év addig, hogy szülőként ismét belecsöppenjek egy ilyen happening-be. De addig is körülnézek a nagyvilágban, hogy hol milyen hagyományokkal várják a suliba visszatérő gyerekeket.

Oroszország

Oroszországban mindig szeptember 1-jén kezdődik az iskola, még ha az hétvégére esik is. Legfeljebb olyankor hazamegy a család az ünnepség után. A Tudás Napjának nevezik az évnyitó napját, és ünneplőbe öltözött gyerekek virágcsokorral köszöntik fel a tanárokat a viszontlátás alkalmából. A ceremónia végén különleges módon történik az első becsengetés. Egy első osztályos diák egy utolsó éves vállára ül, és a kisiskolás rázza meg a kézi csengőt, mellyel hivatalosan megnyitják a tanévet.

Németország és Ausztria

Posztjaink között már szerepelt párszor a Zuckertüte, vagyis egy kisgyerek méretű cukorsüveg, amit az első osztályosok kapnak, tele finomsággal, kisebb méretű tanszerekkel és ajándékokkal. Lehet boltban is vásárolni ilyet, de vállalkozóbb szellemű szülők otthon készítik el a különlegesen kidekorált papírtölcsért.

Egyesült Államok

Bár nem iskolai szervezésű, de hagyományos iskolakezdési ceremóniának számít az Egyesült Államokban, hogy az első iskolai napon a gyerekekről fotó készül, melyen egy a leendő osztályukat jelölő táblácskát tartanak a kezükben.

Japán

A Távol-Kelet egyik szép ajándéka az iskolakezdők számára a randoseru, vagyis egy merev oldalú hátizsák. Készülhet bőrből, vagy műanyagból, bár ezek közül valószínűleg az igazi bőrből készült darabok tartanak igazán sokáig. Némely randoseru több gyermeket is kiszolgál általános iskolai éveik alatt (általában testvérek között öröklődik tovább az iskolatáska), a felnőttek pedig a gondtalan gyerekkor emlékeként őrzik meg. Állítólag a hátizsák bizonyos részeiből tolltartót lehet készíteni, így a kisiskolás időszak után is részben használatban marad a hátizsák.

Kazahsztán

A kazah gyerekek virágot visznek a tanítóknak az első iskolai napon. A tanárok aztán csokrot készítenek a kapott szál virágokból, ezzel jelképezve a növekedést, fejlődést, új reményeket, közös élményeket, melyek az új tanévben várnak a fiatalokra.

India

Indiában Praveshanotsavam névre hallgat az évnyitó ünnepség, melyet a belépés napjának fordíthatnánk. Ezen a napon kisebb ajándékokkal lepik meg a gyerekeket. Az egyik leggyakoribb ezek között, praktikus okoknál fogva, az esernyő, ugyanis az iskolakezdés a monszun beköszöntének idejére esik.

Ausztrália és Új-Zéland

Egy korábbi új-zélandi posztban már említettük, hogy a déli félteke országainak különlegessége, hogy az iskolai év január vége, február eleje fele kezdődik, mikor a gyerekek visszatértek a karácsonyi és egyben nyári szabadságról. Négy szemeszterből áll egy iskolai év, melyek kb. 9-11 hetes turnusokból állnak. Ezek között 2 hét szabadságot kapnak a gyerekek. Az interjú szerint a legkisebbek Új-Zélandon az 5. szülinapjuk utáni napon mehetnek is iskolába, így mindig akadhat egy-egy frissen érkezett, új arc az osztályokban.

Hollandia

Nem nehéz kitalálni, hogy a holland gyerekek nagy többsége nem iskolabusszal, vagy szülői autón közelítik meg az iskolát, hanem nagy valószínűséggel egy bakfiets-ben kucorogva. Igazi élmény lehet egy családi kerekezés az első iskolai napon.

A következő posztban arról írunk majd, hogyan legyen emlékezetes az iskolakezdés. Érdemes lesz velünk tartani.

Források és képek: web-jpn.org, infoplease.com, worldpittsburgh.org, spiegel.de, japantimes.co, fresheconomicthinking.com, expatandoffshore.com, uniindia.com, twincities.com, parentmap.com

Köszönjük a látogatást! Ha tetszik a blog, lájkolj minket a Facebook-on is! A megosztásnak is nagyon örülünk persze.

További népszerű posztok:

Újszülöttek pelenka nélkül? - 3 módszer a nagyvilágból

"Szőkék legelébb, aztán feketék" - Utazás a Salamon szigetekre

Szeretné, ha Öné lenne a világ legboldogabb gyereke? Akkor nevelje Holland módra!

Mentés

Mentés