2016. ápr 14.

Gyereknap a gyermekmunka országában

írta: Tanczer Viki
Gyereknap a gyermekmunka országában

Április 12-én Haiti és Bolívia tart gyereknapot. Korábban Haitit már megünnepeltük, jöjjön most egy írás a bolíviai gyerekekről és ezzel együtt küldjük a köszöntőt a legek országába.

17_bolivia_facts_holidays_dia_del_nino.jpg

Miben jeleskedik Bolívia? A Wikipédia szerint itt található a világ legmagasabban fekvő fővárosa: La Paz, a világ legmagasabban fekvő hajózható tava: a vicces hangzású Titicaca-tó, a Föld legkiterjedtebb sósivataga, ami esős időben egy fantasztikus sómocsárrá alakul: a Salar de Uyuni.

Dél-Amerikában itt a legnagyobb az indián őslakosság aránya (a népesség 55%-a indián) és végül egy nem annyira örvendetes toplista szerint Bolívia Dél-Amerika legszegényebb országa is egyben. Természetileg rendkívül változatos ország, van itt amazonas-i őserdő, szavanna, fennsík, sivatag, vannak nagy hegyek és jégkorszaki tórendszerek.

Mindez miért érdekes a gyerekek szempontjából? Pillanat és rögtön kiderül!

Egykor ezek miatt a természeti adottságok miatt volt egykor Bolívia területe a leggazdagabb  és legnépesebb spanyol gyarmat. 1545-ben itt fedezték fel az első ezüstbányát, dús folyójú völgyei mentén pedig a mezőgazdaság virágzott. A mindenféle politikai és gazdasági csatározások következtében azonban az ország időközben elszegényedett. Ezen hosszú távon az illegális koka termesztés nyilván csak rontott... Pár évtizede ugyanis még Bolívia volt a világ egyik fő koka-levél forrása. Mivel ennek csak 1/5-éből készült pl. kóla, a maradékból pedig kokain, a kilencvenes években az ország akkori vezetői elkezdtek a jelenség ellen küzdeni. Viszont így az ország jelentős bevételtől esett el és nagyon sokan munkanélküliek lettek. Így sok család a mai napig arra van utalva, hogy a gyerekek is dolgozzanak és pénzt keressenek.

Mit jelent a gyermekmunka Bolíviában? Az USA munkaügyi minisztériumának honlapján részletesen lehet olvasni az ottani gyerekek helyzetéről. A 7 és 14 éves korosztály 71%-a a mezőgazdaságban dolgozik, 8%-a az iparban és 21%-uk a szolgáltatásban. A korosztály nagyobb része jár iskolába, de sokuk kénytelen iskola mellet dolgozni is, vagy az iskolát teljesen elhanyagolni.

Apropó iskola! A természeti adottságoknak köszönhetően a bolíviai gyerekek februártól decemberig járnak iskolába. Vagyis a nyári szünet karácsonytól a farsang végéig tart. Reggelire a gyerekek sokszor api-t esznek kenyérrel, ami egy sűrű, kásás ital.

17_api-bolivia-breakfast.jpg

Tízóraira pedig főtt tojást, főtt krumplit, vagy például sült babot visznek magukkal. Iskola után, mivel menza nincs, hazamennek ebédelni, a főtt étel leggyakrabban leves. Azok a gyerekek, akik nem dolgoznak, délután sokszor visszamennek az iskolába focizni vagy táncórára, ahol pl. néptáncokat tanulnak. A tradicionális táncokat aztán aprólékosan hímzett jelmezekben adják elő például karnevál alkalmával.

17_bolivia_tanc.jpg

Hogyan töltik a délutánt, vagy az egész napot azok a gyerekek, akik dolgozni kényszerülnek? Ha a mezőgazdaságban dolgoznak, akkor a növények (kukorica, gyapot, mogyoró, cukornád stb.) ültetését és betakarítását bízzák rájuk, vagy az állatok gondozásában, ellátásában, feldolgozásában (etetés, itatás, csirketollazás stb.) kell segíteniük. Némely gyerekre utcai árusítást, ablakmosást, cipőtisztítást, szemétszedést, gyerekfelvigyázást, háztartási munkát, pl. tűzifa szedést, főzést, mosást stb. bíznak. Viszont azok a gyerekek, akik az iparban dolgoznak, sokszor komoly fizikai munkát végeznek: arany-, ezüst-, ón- vagy cinkbányákban keresik a pénz, építkezéseken, vagy téglagyárakban tevékenykednek. A legrosszabb gyerekmunkák között tartják számon a kényszermunkát, beleértve a koldulást illetve a szexuális kizsákmányolást is.

Bolívia rendkívül férficentrikus társadalmában (ahol a férfiak jobb oktatásban és egészségügyi ellátásban (!) részesülnek) a gyermekek és a nők elnyomott helyzetben élnek és jogaik vajmi kevéssé vannak elismerve. A gyerekekre szüleik tulajdonaiként tekintenek és a társadalom nagy hányada természetesnek tartja a testi fenyítést is. Sok gyermeket születésekor nem anyakönyveznek, mert az nagyon drága, ezért lehet gyakori az emberkereskedelem és a gyerekek kihasználása is. Azok a gyerekek, akikről „tudnak” a hatóságok, biztosan iskolába járnak. 2014-ben törvényeket vezettek be a gyermekmunka szabályozására. Ez részint előrelépés, mert legalább szabályokat állítottak fel a gyermekek foglalkoztatására, bár ezáltal legalizálták is azt. A törvény azóta nem engedi, hogy 10 éves kor alatti gyerekeket dolgoztassanak. 10 és 12 éves kor között is csak szülői engedéllyel lehet és ha egy gyermekvédelmi szakember felügyelete mellett iskolába is járnak. Kérdés persze, hogy a törvényeket valóban betartják-e...

Az UNICEF természetesen Bolíviában is jelen van és 2011-ben forgattak videót egy akkor 13 éves fiúról, Augustin Leandro-ról.

Ő 9 évesen kezdett dolgozni egy, a világ egyik legveszélyesebbnek tartott, 400 éves ezüstbányában. Később pedig azzal keresett pénzt, hogy turistáknak mutatta meg a bánya szűk járatait, ahová sokszor azért küldenek gyerekeket, mert a felnőttek nem férnek be vagy nem bírják az oxigénszegény levegőt. Augustin és testvérei a bánya közvetlen bejárata mellett éltek egy viskóban. Anyjuk gyakran vállalt mezőgazdasági munkát távolabbi területeken, apjuk pedig, hasonlóan sok más bányászhoz, tüdőbajban halt meg. Így a gyerekek nagyon sokat voltak egyedül és nem is jártak iskolába. Augustin viszont már nem is tudott magának más jövőt a bánya nélkül elképzelni. Úgy érezte, turistavezetőként a maga ura lehet. Tanulni sem kell sokat hozzá, legfeljebb csak angolul.

Szakértők szerint az Augustinhoz hasonló gyerekek nagyon hamar elveszítik gyermeki ártatlanságukat, játékosságukat és magatartásuk is a felnőttekéhez kezd hasonlítani. Felettébb érdekes, hogy testi növekedésük is felgyorsul, szélesebbek lesznek a vállaik, tenyerük tele lesz bőrkeményedéssel és arckifejezésük is hamarabb felnőttesebbé válik. Ehhez hozzájön még, hogy a dolgozó gyerekek elveszítik kapcsolatukat a többi gyerekkel és szívesebben vannak felnőttek társaságában.

Ellentmondásos, hogy egy ilyen ország gyermeknapot tart. „Mire föl?!” – gondolhatnánk. De források szerint ilyenkor az iskolákban programokat szerveznek és információs anyagokban hívják fel a gyerekek figyelmét a jogaikra... Legalább a folyamat már elkezdődött...

Azt hiszem, akkor a legfőbb ideje, hogy mi is egy hatalmas „hip-hip-hurrát!” küldjünk Bolíviába. Ünnepeljük az ottani gyerekekben a gyermeket! Feliz dia del niño! Boldog gyereknapot! :)

 

 Forrás és képek:

wikipedia.org, unicef.org, bbc.com, childfund.org, humanium.org, Teresa Valdez: If you were a child in Bolivia, culturegrams.com, dol.gov, bolivia.for91days.com, boomsbeat.com, boliviahop.com

 

Köszönjük a látogatást! Ha tetszik a blog, lájkolj minket a Facebook-on is!

 

További érdekes cikkek:

Ünnepeljünk bikiniben!

Gyereknap Palesztinában

Gyereknap az elkényeztetett és egyke gyerekek földjén

Olvass és (sz)épülj! - Már nálunk is tudsz könyveket vásárolni!

„Lázadó hangulatban voltam. Piros zoknit húztam.”(Adrian Mole) – Avagy az angol iskolai egyenruhákról

Fogzás a Föld körül

„Csavard fel a szőnyeget!” - Szobatisztaságra nevelés különféle kultúrákban

Az evőpálcika használata – Mikor és hogyan tanulják meg az ázsiai gyerekek az evőpálcika használatát?

Kisbaba fürdetés francia módra - Sonia Rochel újszülött gondozó által

„Nem úgy fürdik mint a cica...” - Fürdetés a Föld körül

Szólj hozzá

iskola gyermeknap bánya gyermekmunka Bolívia